3 hátborzongató thriller az őszi napokra

Kénytelenek vagyunk puha, meleg plédekbe bugyolálni magunkat, megérkezett az ősz. Ha már így hozta az élet és az időjárás is móresre tanít bennünket, nincs más hátra, mint előre, ideje bevackolnunk magunkat pár ütős thriller társaságában a kanapéra. Ezúttal három olyan olvasmányt hoztam, amely tökéletes szórakozást nyújt, megdöbbent és borzongást okoz. Kell ennél több egy igazi thriller rajongónak? 🙂

1. Megan Miranda: Az utolsó vendég (Libri, 2020.)

Képzeljük el álmaink tengerparti városkáját, ahol mindenfelé a természet vad erejével találkozunk, amelyet csak a takaros nyaralók szakítanak meg itt-ott. Avery Greer is egy ilyen város lakója, és cseppet sem látja olyan üdítőnek a turisták kedvenc nyaralóhelyéül szolgáló Littleportot, mint azok, akik feltöltődni járnak ide. A fiatal nő szülei elvesztése és a gyásszal teli, kemény kamaszévek után egyik pillanatról a másikra kerül bele a város elitjének köreibe, mikor a helyi milliomos Loman család legfiatalabb tagja a barátnőjévé fogadja. A féktelen Avery világa a feje tetejére áll, mikor Sadie Loman társaságában lehetőségek tárháza tárul fel előtte, és a bizonytalanságot egyszer csak felváltja a csillogó élet, amelyet ez a fura, szeszélyes barát kínálhat neki. Sadie munkát és lakást szerez a lánynak, ezután pedig közel egy évtizedig elválaszthatatlan barátnőkként kalandoznak egymás ismeretlen világában. Az utolsó együttöltött nyár egyik éjszakáján azonban szörnyű tragédia történik. Amíg a plusz-egy partyn együtt mulatnak Littleport lakói és a nyaraló elit, Sadie-t holtan találják az óceánparton. Barátnője legnagyobb meglepetésére az ügyet öngyilkosságnak minősítik és bár semmi nem utal idegenkezűségre, Avery képtelen elhinni, hogy Sadie végzett volna magával. Egy évvel a történtek után a lány még mindig nem tud szabadulni a gondolattól, hogy az aznap esti buli vendégei között van, aki utoljára látta élve Sadie-t..

Az utolsó vendég izgalmas, dinamikus thriller, melynek középpontjában egy olyan barátság áll, amely – mint az emberek általában – nem olyan, amilyennek látszik. Avery és Sadie ugyanannak az érmének a két oldala, és bár több idősíkon vezeti Miranda a történetet, mégis követhető marad a történet akkor is, ha az olvasónak csak 20 perces buszutak állnak rendelkezésére a könyv kinyitására. Kellemes meglepetés volt, és kifejezetten élvezem az olyan történeteket, amelyek fordulatait nem látom előre már a huszadik oldal után.

2. John Cure: Hontalan lelkek I. kötet (Álomgyár, 2020.)

Clive és Susanna Wallace szeretetteljes családi életet élnek két kisfiukkal, de ahogy sejteni lehet, ez az idilli állapot nem tart sokáig. Az otthonukul szolgáló békés városkában ugyanis valaki gyerekeket rabol, akiknek a szüleire is vadászik, és nem akar leállni… A Wallace család idősebb fia, Tim a barátaival egyik nap sárkányt eregetni megy a közeli erdei tisztásra, de soha nem tér haza. A kisváros seriffje versenyt fut az idővel és az egyre szaporodó brutális gyilkosságokkal, miközben a lakosság éjszaka éneklő gyerekhangokról, illetve egy kísérteties dögkútról suttog. A Dögkútról, amelyet nemzedékek óta messzire elkerülnek a helyiek, amióta az a dolog történt az erdő mélyén. Ahogy bonyolódnak az események, Clive rájön, hogy az áldozatok kiválasztása nem véletlen és talán neki is köze van ahhoz, hogy Timnek nyoma veszett. A lakosok eközben elhallgatnak valamit az ügyet felgöngyölíteni vágyó seriff elől, pedig pontosan tudják, ki az a kalapos férfi csákánnyal a kezében, aki miatt a helyiek nem ejtik ki a Gerard nevet, és akinek a nyomában nem jár más, csak sötétség és halál.

Még gimnazista voltam, mikor egy könyvvásáron ráleltem a Hontalan lelkek egy régebbi kiadására és emlékszem, napokig nem tudtam aludni a borítón átható tekintettel néző kislány miatt. Azelőtt sosem olvastam magyar szerzőtől horrorregényt, és ez a könyv jelentős szerepet játszott abban, hogy én magam is thrillereket kezdtem írni. A régi kötetben felfedeztem olyan kiforratlan dolgokat, amelyek hatására úgy éreztem, egyszer én magam is író lehetek és nem is olyan elérhetetlen számomra ez az álom. Szeretem John Cure könyveit, mert bár az ízlésemnek néha túl erőszakosak és néhány részt kifejezetten „grammos mérleggel” kimértnek érzek, nagyon eredeti történetek az övéi, amelyek minden során érződik, hogy rengeteg kutatómunka van a sorok mögött, hogy hitelesen adhassák vissza azt a miliőt, amely miatt olyan hátborzongató a sorozat, ez pedig mindig ámulatba ejt. A trilógiából már csak a harmadik könyv van hátra, de ha olyan jó kis horror, mint a Hontalan lelkek, akkor nektek sem árt, ha néha inkább világosban olvassátok, mert jó ideig ez lesz a legbetegebb kisváros, amivel valaha találkoztatok.

3. Sarah Pinborough: Halott vagy (21. század kiadó, 2020.)

A déli államok elitje nem épp a vendégszeretetéről híres, ha rangon alulival találják szemben magukat. Marcie nem is állhatott volna távolabb Savannah városának gazdagjaitól, hiszen pincérlány volt egy étkezdében, mikor megismerkedett a jóképű, gazdag és „kicsit házas” Jason-nel. Mikor találkozunk vele, már Jason második felesége, akit hűvös távolságtartással kezel az előkelő kompánia. Marcie egy túl nagy és túl drága házban próbálja élni fényűző, ám magányos életét, amikor egy nap minden megváltozik és belép a képbe a szépséges Keisha. A fiatal, fekete lány elemi erővel csapódik be a déli államok elitjének mindennapjaiba és a megjelenése nem csak Marcie, hanem a férje csodálatát is hamar kiváltja. Marcie-n hamarosan erőt vesz a gyanakvás és egy olyan félelemmel teli vonzalom, amit Keisha személye és az általa megtestesített, ösztönösség és pulzáló erő vált ki. Az események villámgyorsan új fordulatot vesznek és félő, hogy a második feleségek titkai az új életükben sem hagynak nyugtot nekik.

A Halott vagy hátborzongató meséje annak, hogy milyen törékeny a gazdagság és a vele járó életvitel, ha olyanok kerülnek a közelébe, akik pontosan tudják, mit veszíthetnek. Marcie és Keisha furcsa barátsága és a fordulatos történet garantálja, hogy egy újabb pinborough-i remekművel találjuk szemben magunkat. A déli államokra jellemző atmoszféra az utolsó oldalig körbelengi a karaktereket. Mindkét második feleség kivüláállónak és megtűrtnek érzi magát, és már az első pár oldal után sejtjük, hogy van és bőven lesz is még mit rejtegetniük. A könyv megfilmestési jogaira azonnal lecsapott a Netflix, mi pedig miután szélsebességgel kiolvastuk, nem győzzük várni a folytatást.